mikrorope

Egy lépés az ajtó felé, majd sürgős hátraarc. Akarod, hogy lássák amit te tudsz, akarod, hogy valakiért végre te is rajongj,hogy értelmet nyerjen a szó "csütörtök", hogy a meleg ebédnek más íze legyen végre, hogy a szürke falak megteljenek élettel...szeretnél te sok mindent, csak az igyekezet, az hiányzik....Nem szemrehányás, néha nálam is alább hagy a lelkesedés.

Nagy marék pirulát tömsz magadba, kiüresedsz és alkoholért nyúlsz, kijózanodsz és nyeled a kávét meg a redbullt mint a Castrolt a kis kék Opelod mikor olajcserén van.Azt hiszed, ha bőszen bólogatsz akkor rendben leszünk? Máskülönben hallom a cigit sem tetted le. Gyilkolod a tüdőd azzal a szeméttel, amivel szívem szerint macskaalmot sem bélelnék ki. Persze, hogy nem az én dolgom, de mikor nő be végre a fejed lágya?

Körül repül a szobán az angyal, aki nem engedi szólni az embereket, aki megköveteli, hogy csöndben nézzék egymást egyetlen hosszú másodpercig,aztán ki-ki menjen a maga dolgára. Kávéfőző szörcsög, beszűrődik a zaj a napfényben úszó szűkös szobába. Ágyon fekszik egy borzos álmos egyed és nézi a semmit, a levegő vibrálását, míg magától be nem lebeg egy bögre forró ital egyenesen a kezébe. 

Vajon mi lett volna ha?...Megváltoztunk volna?Mert én személy szerint annyi szokásomat magam mögött hagytam, nem lettem jobb, de más vagyok teljesen. Ne idd olyan gyorsan azt a kávét mert megégeted magad. Fáj még a szíved? El kellene menned orvoshoz...Tudom, hogy nem vagyok az anyád, mégis úgy aggódom érted. Boldogabb vagy már? 

A kávés bögre az ajtó felé mozog és aki eddig csak feküdt most már mély gondtalan álomba hempergőzött, szuszog, hümmög, kuncog, folyik a nyála, betakargatja egy kéz mire ő felébred és kérdőn néz, aztán csak álmos nyújtózkodása közben megsimogatja az ölelésre tárt karokat, és oldalára fordul. A karokból pedig előtűnik egy törzs egy arc két láb és az ágy szélére ül hogy komoly szavakkal intsen dorgáljon kérjen.

Szedd össze magadat! Nyisd ki a szemed!...még ha olyan vak is tudsz lenni néha, gyönyörű szemeid vannak, de tedd őket látóvá. Most pedig aludj én pedig ide bújok melléd!Maradok...persze... amíg fel nem ébredsz.